Az ghajlat Japnban nagyrszt mrskelt, m szakrl dlre nagyban vltozatos. Az orszgot hat nagy ghajlati znra lehet osztani:
- Hokkaid – a legszakibb zna, melynek jellemzi a hossz, hideg telek s hvs nyarak. A csapadk nem gyakori, de a szigetet tlen gyakran sjtjk hviharok.
- Japn-tenger – Hons nyugati partvidkn az szaknyugati szl telenknt jelents havazst okoz. Nyron ez a terlet hvsebb mint a Csendes-cen partja, de a fhn jelensg miatt gyakran igen magas hmrskletek jellemzik.
- Kzp-Japn – Tipikus belfldi ghajlat jellemzi a telek s nyarak, valamint a nappalok s jszakk kzti nagy hklnbsgekkel. A csapadkmennyisg nem jelents.
- Szeto-beltenger – A Csgoku s Sikoku rgik hegyei pajzsknt vdik ezt a terletet a szelektl, ami ennek a rginak kellemes idjrst ad egsz vben.
- Csendes-cen – A keleti part tlen hideg, gyakori a hess, a nyr viszont meleg a dlkeleti idszakos szl miatt.
- Dlnyugati-szigetek – ghajlatuk szubtrpusi, meleg telekkel s forr nyarakkal. A csapadk nagyon gyakori, fleg az ess vszakokban. A tjfunok idszakosak.
A f ess vszak mjus elejn kezddik Okinava szigetein. Az ezrt felels ghajlati ciklon az v sorn szak fel halad, s Hokkaidn tnik el vgleg, ltalban jlius vgn. Hons nagy rszn az ess vszak jnius kzepn kezddik el s krlbell hat htig tart. Nyr vgn s sz elejn a tjfunok gyakran hoznak nagy mennyisg csapadkot.
Japn kilenc erds korgi otthona, ami tkrzdik a szigetek ghajlatn s fldrajzn. A rjk- s bonin-szigeteki nedves, szleslevel trpusi s szubtrpusi erdktl a mrskelt gvi szleslevel vegyeserdkig terjednek a f sziget mrskelt ghajlat terletein t a hideg szaki rgiig.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
