C�lja

A k�nai nagy fal az i. e. 3. sz�zad �s i. sz. 17. sz�zad eleje k�z�tt K�na �szaki hat�r�n �p�tett er�d�tm�nyrendszerek �sszess�ge, amelynek c�lja az volt, hogy a f�ldm�vel� K�n�t megv�dje az �szaki nom�d t�rzsek (nagy r�szben a Hunok) t�mad�sait�l.

A fal szerkezete

A nagy fal nagy r�sze hegyvonulatokon h�z�dik �gy, hogy a k�ls� oldalon meredek szikl�k vannak.

A Ming-kori fal k�ls� bor�t�sa t�gl�kb�l �s t�gla alak� k�darabokb�l �ll. Belsej�t d�ng�lt agyaggal, illetve k�z�zal�kkal t�lt�tt�k fel. Magass�ga �tlagosan 10 m�ter, sz�less�ge a talapzat�n�l 7-8 m�ter, tetej�n�l pedig 4-5 m�ter.

A falon ny�ll�v�snyi t�vols�gra egym�st�l b�sty�kat, er�d�tm�nyeket �s az ellens�g esetleges t�mad�saira f�sttel �s t�zjelekkel figyelmeztet� jelz�tornyokat �p�tettek. A b�sty�kban, illetve az er�d�tm�nyekben �lelmiszert �s fegyvereket t�roltak. A falon �s k�zel�ben csapatok �llom�soztak, hogy id�ben jelezz�k a k�ls� t�mad�sokat �s a v�delem els� vonal�ul szolg�ljanak.

A fal jelenlegi �llapota

A fal egy kis r�sz�t restaur�lt�k, els�sorban a turist�k miatt. Nagy r�sze azonban az eny�szetnek van kit�ve, s �gy bizonyos r�szek m�ra m�r szinte elt�ntek. A fal napjaink vandalizmus�nak is ki van t�ve, p�ld�ul kedvelt c�lpontja a graffitiseknek. A fal t�gl�inak egy r�sz�t a helyi lakosok hordj�k el, hogy azokb�l �p�tkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becsl�sek szerint 37%-a, m�s becsl�sek szerint 42%-a t�nt el.

A k�nai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a vil�g�r�ks�g helysz�nei k�z�.